Az elmúlt több, mint 20 évben tűzvédelemmel foglalkoztam, ebből 17 évet hivatásos tűzoltóként töltöttem.
Sokszor kerülök személyes kapcsolatba olyan emberekkel, akik – tanúként, tulajdonosként, aggódó rokonként, sérültként, szemtanúként – részesei voltak tűznek.
Amikor azt látom, hogy milyen lelki és anyagi károkat okoz a tűz, mindig eszembe jut, hogy ez velünk is bármikor megtörténhet. Tapasztalatból tudom, hogy egy kis odafigyeléssel az esetek többsége elkerülhető.
Fontosnak tartom, hogy egy-egy tűz után itthon, a családommal megbeszéljem a tanulságokat és elmondjam, hogyan kell ilyen helyzetben helyesen cselekedni. Soha nem sajnálom arra sem az időt, hogy ugyanezt a beszélgetést a tűzben érintettekkel is megejtsem.
Sajnos az emberek általában nem tudják, hogyan kellene megakadályozni a tüzeket, hogyan viselkedjenek tűz esetén, nem ismerik, hogyan és mivel kell ezeket eloltani. Sokszor fogalmuk sincs, hogy ha megtörtént a baj, hová, kihez fordulhatnak, mit tehetnek, vagy mit kell megtenniük.
A tüzek 70-80%-a gondatlan emberi cselekedet következménye. Ez azt jelenti, hogy az emberek akár ismerik a helyes magatartást, akár nem, felelőtlenül, gondatlanul bajba sodorják magukat és környezetüket.
A Gyújtóforrás.hu weboldalt azért hoztam létre, hogy megosszam mindazt a tudást, amit az elmúlt két évtizedben megszereztem. Ha csak egy ember életét lehet megmenteni, már megérte.
A Pompimese.hu a gyerekeknek, a gyerekekről szól, ahol Pompival közösen próbálunk segíteni a a tűzvédelmi nevelésükben.
Őszintén hiszek abban, hogy felnőhet egy olyan generáció, akik sokkal nagyobb biztonságban élhetnek, mint most mi. Ehhez az kell, hogy megtanulják a biztonságos életet.
A gyerekek tűzvédelmi nevelésének legegyszerűbb és leghatékonyabb módja a játék, ezért – a hagyományos, szülőknek íródott, nevelésről szóló cikkek mellett – játéktippek, mesék, foglalkoztató füzetek, színezők is megtalálhatók az oldalon.
Munkásságunk legnagyobb projektje az a hazánkban egyedülálló – most már két – mesekönyv, amiben Pompi, a tűzoltó manó két kisgyereket, Jankát és Ottót tanítja meg a tűzmegelőzés, tűzoltás, tűzből való menekülés legfontosabb tudnivalóira.
Jó tanulást, játékot és biztonságos életet kívánok!
Csepregi Csilla
FROMET EXPERT Kft.
1134 Budapest, Szabolcs utca 26-28. B/II/322.
E-mail: fromet.expert@gmail.com
20 eve a kislanyom 2,5 eves volt amikor beleesett egy labas forro kutya etelbe gumibugyistul, vastagharisnyastul, cicanadragostul. Akkor szaladtam vele a furdokadhoz, lehuztam rola a ruhat es hideg vizes zuhannyal locsoltam amig apu hivta a mentoket es ok megerkeztek. Sajnos a viz nyomas nagyon alacsony volt, nem tudom hutott -e megfeleloen. A szomoru eredmeny, hogy korhazba kerult a kislanyom, masod es harmad foku serulesekkel. A mentos orvos azt mondta, hogy szerencse, hogy volt gumibugyija, kulonben sokkal komolyabb lett volna a serules.
Ahogy olvasom az On oldalat, megkonnyebbulve veszem tudomasul, hogy a rosszban a jô, hogy jol tettem, hogy lehuztam a ruhait. Viszont a lanyom most tanult elsosegely nyujtast es pont az ellenkezojet oktattak neki: ha leforraztuk ruhastul, akkor ugy kell huteni es az orvosra hagyni a ruha eltavolitast kulonben meg tobb bajt okozhatunk,
Lehet’ hogy az elmult evekben megvaltozott az allaspont vagy nem egyertelmu melyik allapotban jo eltavolitani es mikor hagyni a ruhat?
Elore is koszonom valaszat.
Udvozlettel tompos judit
Kedves Judit!
Én úgy gondolom, akkor szabad csak eltávolítani a ruhát, ha azt a bőr sérülése nélkül meg lehet tenni. Ha a ruha levétele egyben a bőr távozását is okozza, semmiképpen nem nyúlnék hozzá. Nem tudom, mennyire volt a válaszom érthető.
Üdvözlettel, Csepregi Csilla