Talán meglepő, de ahhoz, hogy a gyerekeinket biztonságban tudjuk, fontos, hogy kipróbálják, és megtapasztalják a tűzzel kapcsolatos dolgokat. Ez nemcsak a kíváncsiságukat elégíti ki, hanem a tűzzel való helyes bánásmódot is rögzíti.
Mielőtt nekiállnátok kísérletezni, fontos, hogy az alábbi szabályokra odafigyeljetek:
- A kísérleteket csak felnőtt jelenlétében szabad elvégezni!
- A gyertyát nem éghető anyagú, biztonságos gyertyatartóba helyezd, és legyen víz a közelben!
- Mielőtt nekiállsz kísérletezni, figyelmesen olvasd el annak leírását!
- A kísérletezésre használt asztalon csak azok az eszközök legyenek, amik szükségesek hozzá!
- A kísérletnél pontosan kövesd a leírást!
- Kísérletezés közben ne foglalkozz semmi mással, koncentrálj a feladatra!
- Ha hosszú a hajad, kösd össze!
- Az eloltott gyufát, vagy izzó hurkapálcát soha ne tett az asztalra. Keress neki egy kerámia, vagy fém tálat, és oda tedd, amit teljesen ki nem hűl.
Szükséges eszközök
1 gyertya; 1 szál kanóc; 1 szál hurkapálca az izzításhoz; 1 doboz gyufa
Kísérlet
Próbáljátok közvetlenül a viaszt meggyújtani! Mi történik?
Próbáljatok meggyújtani egy kis darab kanócot, ami külön van a gyertyától! Mi történik?
Gyújtsátok meg a gyertya kanócát! Várjátok meg, hogy a kanóc körül megolvadjon a viasz, majd fújjátok el a gyertyát.
Gyújtsatok meg egy hurkapálcát, majd tartsátok a végét a gőzölgő viasz fölé – de ne a kanóc közelében!
Megfigyelés
A viasz és a kanóc önmagában nem gyullad meg. A gyertya viszont égni kezd, amikor a gőzölgő viasz fölé tartjuk a hurkapálcát, akkor is, ha nem érintkezik a kanóccal. A láng átkerül a hurkapálcáról a kanócra.
Magyarázat
A gyertyának az égéshez nem elég az oxigén, viaszra is szüksége van. Amikor meggyújtjuk a kanócot, az felforrósítja a viaszt és folyékony lesz. A kanóc összesodort pamutszálakból készült, a hajszálcsövesség elvén egészen a végéig felszívja a folyékony viaszt. Ezt az égő kanóc tovább forrósítja és elgőzölögteti. A kanóc körüli lángot a levegő oxigénjével keveredett égő viaszgőz képezi. A hurkapálcáról azért kerül át a parázs a kanócra, mert a viasz gőze az oxigénnel keveredve gyúlékony elegyet alkot.
EGY GYERTYA KÉT LÁNGJA
MIÉRT SÖTÉTEBB A GYERTYALÁNG BELSEJE?
Szükséges eszközök
1 gyertya; 1 facsipesz; 1 fél cm átmérőjű fémcsövecske; 1 doboz gyufa
Kísérlet
Gyújtsátok meg a gyertyát! Alaposan szemléljétek meg a lángját, írjátok le, hol sötét, hol világos a színe.
Ezután fogjátok meg a cső felső végét a facsipesszel, a másik végét pedig tartsátok a gyertyaláng közepébe. A csőből fehér gőz fog felszállni. Hogy meggyőződjünk, milyen gőz is ez, próbáljátok meggyújtani a gyufával.
Megfigyelés
A fehér gőz nem más, mint a gyertyaviasz gőze, mely a gyufával meggyújtható.
Magyarázat
A gyertyaláng a közepe felé sötétebb. Itt is megtalálható a viasz gőze, azonban ez nem ég, mert a gyertyaláng belsejében nincs elegendő oxigén.
A GYERTYA LÁNGJÁNAK VIZSGÁLATA FOGPISZKÁLÓVAL,
AVAGY HOL FORRÓBB A GYERTYALÁNG
Szükséges eszközök
1 gyertya; 1 szál fogpiszkáló; 1 doboz gyufa
Kísérlet
Gyújtsátok meg a gyertyát! A fogpiszkálót vízszintes irányban tartsátok bele a lángba, ott ahol mind a sötét, mind a világos zóna megtalálható, majd mozgassátok kissé a láng belsejében. Ezután nézzétek meg a fogpiszkálót.
Hol van jobban elszenesedve és mit jelent ez?
Megfigyelés
A fogpiszkáló kissé megpörkölődött. Az a része, ami a láng külső területébe ért, jobban elszenesedett, mint a közepe felé.
Magyarázat
A megégett fogpiszkálónak azért kevésbé égett a középső része, mert a láng közepében alacsonyabb a hőmérséklet.
Már az előző kísérletben láthattuk, hogy a láng közepén nincs elegendő oxigén a viaszgőz égéséhez.
GYERTYAOLTÁS TÖBBFÉLEKÉPPEN.
HOGYAN OLTHATUNK EL EGY GYERTYÁT?
Szükséges eszközök
Néhány teamécses; 3 különböző nagyságú pohár; 1 pohár tele vízzel; 1 doboz gyufa
Kísérlet
Gyújtsatok meg egy mécsest és találgassatok, hogyan lehetne eloltani! Valószínűleg ilyen válaszok lesznek: fújjuk el, öntsük le vízzel… Ezután próbáljátok ki az ötleteket!
Most gyújtsatok meg 3 mécsest, és mindegyiket borítsátok le egy-egy pohárral. Mi történik?
Megfigyelés
Elfújásra, lelocsolásra elalszik a gyertya.
A mécsesek a pohár alatt is kialszanak, ám később. Minél nagyobb a pohár, annál tovább maradnak égve. Égés közben megfigyelhető, hogy kissé bepárásodik a pohár oldala.
Magyarázat
A gyertya égését a levegő oxigénje teszi lehetővé. Amikor ez elfogy, elalszik a mécses. Nagyobb pohárban több oxigén van, ezért ég tovább.
A páralecsapódás azért keletkezik a pohár oldalán, mert a viasz égésekor a széndioxid mellett víz is képződik.
A mécsest azért lehet eloltani a vízzel, mert ezzel lehűtjük a lángot. A vízgőz pedig megakadályozza, hogy további oxigénnel érintkezzen a gyertya lángja.
Miért alszik el a gyertya, ha elfújjuk? A gyertya égéséhez az oxigénen kívül szükség van a viaszra is. A kanóc lángja felforrósítja a viaszt, amely cseppfolyóssá válik. A kanócot pamutszálakból sodorják, ez pedig felszívja a viaszt. A láng hatására elgőzölög és az oxigénnel keveredve szén-dioxiddá és vízzé ég el. Amikor elfújunk egy gyertyát, eloszlik és lehűl a gőzzé vált viasz, így megszűnik az égési folyamat.
TŰZOLTÓHAB HÁZILAG!
Szükséges eszközök
1 teamécses; 1 magasabb szélű kisebb edény; 1 pohár; 1 kiskanál sütőpor (szódabikarbóna, nátrium-hidrogén-karbonát); ecet (ecetsav-oldat); 1 doboz gyufa
Kísérlet
Gyújtsátok meg a mécsest, egy pohár aljára tegyetek 1 púpos teáskanál sütőport, vagy szódabikarbónát, majd öntsétek le ecettel! A keverék pezsegve erősen habzani fog.
Tartsátok a poharat kissé megdöntve az égő mécses fölé, közben vigyázzatok, a láng ne érje az üveget, és ne ömöljön ki a folyadék!
Megfigyelés
A láng elalszik.
Magyarázat
Az ecetsav és a sütőporban lévő nátrium-hidrokarbonát, reakcióba lépnek egymással, széndioxid keletkezik. Ez a gáz nehezebb a levegőnél, ezért a pohár alján marad. Amikor ferdén a mécses fölé tartjuk a poharat, „kifolyik” belőle. A láng azért alszik el, mert a széndioxid elzárja a levegőtől a lángot.
(Forrás és képek: csaladinet.hu)
